Amikor arról beszélünk, hogy egy vásárolt készülék meghibásodott, akkor jogilag az egy szerződésszegés a kötelezett részéről. A törvény több típusát is ismeri a szerződésszegéseknek, amiről mi most beszélünk az a hibás teljesítés. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a jogi nyelvezetbe, fontos megjegyezni, hogy a szerződésszegéseknek vannak következményei. Ezeket jogkövetkezményeknek hívják, melynek két fajtájáról beszélhetünk.
Szubjektív jogkövetkezmény: Ilyen jogkövetkezményeknél a felróhatóság vizsgálható, vagyis helye van annak, hogy a kötelezett (kereskedő) magatartását vizsgáljuk.
Objektív jogkövetkezmény: Ez a kereskedő magatartásától függetlenül bekövetkező jogkövetkezmény, a felróhatóság tehát nem vizsgálható.
Hibás teljesítés jogkövetkezményei
Hibás teljesítés esetén objektív jogkövetkezmények közé tartozik:
- a (kellék- és jog) szavatosság,
- a jótállás,
- és a költségviselés a hiba okozóján.
Az úgynevezett szubjektív jogkövetkezmények közé soroljuk a
- kártérítést,
- és a kötbért
Látható tehát, hogy se szavatosságnál, se jótállásnál nincs jelentősége annak, hogy a kötelezett mennyire felelős azért, hogy a termék meghibásodott. De még akkor sincs helye a felróhatóságnak a vizsgálatára, amikor a hibás teljesítés során a helyreállítás, vagy a továbbítás költségeiről beszélünk.
