HTML

Napi Fogyasztóvédelem

Ismeretterjesztők tudatos fogyasztóknak....

Friss topikok

Linkblog

Nem tetszik az ajándék, mit tehetek?

2011.12.24. 19:11 Captain Crash

Jó ha tudjuk, hogy a magyar jog a már megkötött szerződéseket igyekszik mindaddig fenntartani ameddig az lehetséges. Ez azt jelenti, hogy ha egyszer már megvettünk valamit, akkor azt a kereskedő nem köteles visszavenni, csak azért mert meggondoltuk magunkat, vagy nem tetszik annak, akinek ajándékoztuk.

Azt mondták visszaveszik, ha nem tetszik

Ez alól kivétel, ha a kereskedő a szerződéskötéskor olyan vállalást tett, hogy a nem hibás készülékeket is visszaveszi egy bizonyos ideig, ha az nem tetszik, vagy a fogyasztó meggondolná magát. Ilyenkor a kereskedő a vállalt kötelezettségnek megfelelően köteles eljárni. Azonban a hatályos jogszabályok szerint ilyen kötelezettséget a kereskedők nem kötelesek vállalni. Szóban, vagy reklámban történt vállalásért a kötelezett ugyanúgy felel, mintha azt írásban, tette volna. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű írásba foglalni a kereskedők ilyen vállalásait.

Ha nem csak nem tetszik, de hibás is

Nagyon fontos, hogy a hibás készülékek garanciális ügyintézését a kereskedő ilyen vállalás esetén, vagy annak hiányában sem tagadhatja meg, hiszen ha a készülék meghibásodása miatt szeretnénk kicserélést, vagy kijavítást igényelni, akkor ezen jogunk nem a fenti vállalás lététől függ. Hibás készülék esetén első lépcsőben kijavításra, vagy kicserélésre van lehetőségünk.

Nem mondták, nem is hibás, de akkor sem tetszik

Ha ilyen vállalást a kereskedő nem tett és a termék nem hibás, akkor a kereskedő jó indulatára van bízva, hogy milyen megoldást ajánl fel számunkra. Csak olyan megoldást érdemes elfogadni, amely számunkra is elfogadható.

Szólj hozzá!

Címkék: nem tetszik az ajándék

Korrekt az ügyfeleivel a guru

2011.10.14. 12:35 Captain Crash

Történt a tegnapi napon, hogy egy nagyon kedves kollégámmal túró rudi automatából szerettünk volna két terméket vásárolni. Miután a megfelelő pénzösszeget az automata rendelkezésére bocsájtottuk és kiválasztottuk a kívánt terméket, meg is kaptuk azt. Elfogyasztás után lett figyelmes kollégám arra, hogy mindkét termék minőségmegőrzési ideje elmúlt. Köznapi nyelven mondva, a termék szavatossága lejárt. A készüléken található telefonszámon egy kellemes hangú hölgy türelmesen végighallgatta a panaszom, majd felajánlotta, hogy másnap amikor a kollégájuk megy a készülékhez kárpótolnak a minket ért kellemetlenségekért. Miután elkérte a telefonszámom barátságban elköszöntünk egymástól.

És valóban a mai napon telefonált az automatát feltöltő kolléga, hogy kijavítsa a tegnapi csorbát. Így kollégám és én is kaptunk 2-2 darab ugyanolyan terméket, amit tegnap elfogyasztottunk. 

 Ezzel úgy gondolom, hogy a cég mindent megtett, hogy egyrészt a készülékből a lehető leggyorsabban eltávolítsa a lejárt minőségmegörzési idejű termékeket (ha még volt ilyen), másrészt kellő módon kártalanította az ügyfeleit.

 Innen szeretném üzenni a cégnek, hogy továbbra is töretlen a termék iránt a bizalmunk.

Szólj hozzá!

Címkék: kártalanítás korrekt kereskedelmi magatartás

Termékbemutatón kicsalták a pénzünk? Mit tehetünk? IV. rész

2011.02.28. 12:00 Captain Crash

Nem élhetünk a jogszabály biztosította jogunkkal, ha nem tudjuk a terméket teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudjuk szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökken, akkor a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelhetjük a kereskedőtől.

Nincs jogunk elállni akkor sem, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vettük, illetve ha már részben teljesítették a szolgáltatást, akkor az azzal arányos díjat követelheti tőlünk a kereskedő.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
A továbbiakban nézzünk néhány példát arra, hogy mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak:

Tisztességtelen kereskeskedelmi gyakorlat:

  • Annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására.
  • A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre
     

Láthatjuk, hogy ezen két gyakorlatot a jog visszaszorítani igyekszik, mindamellett, hogy biztosítja a 8 munkanapon belüli indoklás nélküli elállási jogunkat. Ezen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztóvédelmi hatóságnál jelenthetjük.

Szólj hozzá!

Címkék: üzleten kívül kötött szerződés indoklás nélküli elállás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Termékbemutatón kicsalták a pénzünk? Mit tehetünk? III. rész

2011.02.25. 09:40 Captain Crash

Nem vonatkozik a jogszabály az építési szerződésekre, az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, a biztosítási, valamint az értékpapírra vonatkozó szerződésekre. Valamint nem vonatkozik a vállalkozó vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére sem.

Kötelező az indoklás nélküli jogról tájékoztatás
A vállalkozó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 8 munkanapon belüli indoklás nélküli jogáról. A jogszabály annyira komolyan veszi ezen tájékoztatást, hogy amennyiben ez elmarad, az egész szerződés semmis. Vagyis olyan állapotot kell teremteni, mintha meg sem kötötték volna.

Mikortól gyakorolhatjuk az elállási jogunk?
A jogszabály csak külső korlátot állít, azaz csak azt mondja meg, hogy meddig, azt nem hogy mikortól. Így gyakorlatilag a szerződés megkötésétől kezdve:

  • termék esetében az átvétel napjától számított 8 munkanap elteltéig
  • szolgáltatás esetében a szerződéskötés napjától számított 8 munkanap elteltéig

Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi. Illetve elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Használati díjat sem számolhat fel a vállalkozó. Ellenben a fogyasztónak felróható értékcsökkenéséért természetesen helyt kell állnia.

Jogszabály szerint ha a fogyasztó ezen elállási jogával él, akkor a vállalkozó nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha elállunk a szerződéstől, akkor a kereskedőtől nem követelhetünk a neki kifizetett vételár után kamatot.

A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor nem gyakorolhatjuk ezen elállási jogunkat, valamint hogy mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak az ilyen szerződésekkel kapcsolatosan.

Szólj hozzá!

Címkék: termékbemutatók üzleten kívül kötött szerződés indoklás nélküli elállás

Termékbemutatón kicsalták a pénzünk? Mit tehetünk? II. rész

2011.02.24. 10:21 Captain Crash

Olyankor beszélhetünk üzleten kívül kötött szerződésről, ha a szerződéskötés egy vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy (a továbbiakban ezeket együtt értve azt fogom írni, hogy: vállalkozó) és fogyasztó között köttetik, mindez a vállalkozás kezdeményezésére, úgy hogy a szerződéskötésre a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor.

Ilyen szerződésről beszélünk akkor, amikor a vállalkozó vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával megpróbál revenni bennünket egy termék megvételére, vagy valamilyen szolgáltatás igénybevételére.
De akkor is, amikor a vállalkozó a lakásunkon, vagy átmeneti tartózkodási helyünkön keres fel, nem a mi kifejezett kívánságunk miatt.

Néhány példa
Például egy ismeretlen becsönget és megpróbál valamilyen termék megvételére, vagy szolgáltatás igénybevételére rábírni. Vagy egy útazás keretében egy termékbemutatón kínálnak megvételre csodaszőnyeget.

Lényegtelen, hogy a szerződéskötésre ki teszi az ajánlatot
Általában a szerződéskötéseknek lényeges eleme, hogy ki teszi az ajánlatot. Ezért van az, hogy úton-útfélen találkozhatunk azzal a kitétellel, hogy "nem minősül ajánlattételnek". Ezt azért teszik hozzá a vállalkozók a tájékoztatójukhoz, mert a törvény szerint ha ajánlat lenne, akkor ahhoz kötve maradnának*.
Üzleten kívül kötött szerződés esetében a jog - szintén a fogyasztót védendően - kimondja, hogy egyrészt mindegy, hogy a vállalkozó, vagy a fogyasztó teszi az ajánlatot, mindenképpen üzleten kívül kötött szerződésről beszélünk. Másrészt a fogyasztó nem marad kötve az ajánlatához, feltéve, hogy azt a vállalkozó nyomban el nem fogadja.

A következőkben többek között azt vizsgáljuk meg, hogy milyen szerződések és tevékenységek esetén nem beszélhetünk üzleten kívül kötött szerződésről.

*Ahhoz hogy a kötve marad kifejezést értsük, elég csak a "köti az ebet a karóhoz" kifejezésre gondolunk. A "kötve marad" kifejezés a jogban, ezesetben azt jelenti, hogy a megtett ajánlatától  az ajánlattevő nem térhet el. Természetesen ezért kell időbeli korláttal ellátni az ajánlatot, hogy például csak 3 napig érvényes. De ez most ennél szorosabban nem része a témakörünknek, így ennek részleteit nem tárgyaljuk.

Szólj hozzá!

Címkék: termékbemutatók üzleten kívül kötött szerződés

Termékbemutatón kicsalták a pénzünk? Mit tehetünk? I. rész

2011.02.23. 10:53 Captain Crash

Ingyenes utazással egybekötött termékbemutatók, csodamatracok és csodaedények rendkívüli akcióban csak most... Hányunk ismerősei, rokonai ugrottak bele egy kecsegtetőnek látszó üzletbe? Mit tehetünk, hogyha már aláírtunk egy ilyen szerződést?

Mivel ez egy elég nagy témakör, illetve előfordulhat, hogy direkt a jogszabályok kijátszásán keresztül próbálnak rávenni bennünket szerződéskötésre, ezért több bejegyzésen keresztül fogok foglalkozni ezzel a témával, illetve próbálom segíteni fogyasztótársaim.

Indoklás nélkül elállhatunk
Nem véletlen, hogy az EU-s irányelveknek megfelelőan a hazai jog is védeni igyekszik a fogyasztókat az ilyen szerzdősékötések esetén. Az ilyen szerződésekre vonatkozó hatályos jogszabály 8 munkanapon belüli indoklás nélküli elállási jogot biztosít a fogyasztók számára.
(Emlékezhetünk, hogy korábban tárgyaltuk, hogy az interneten történő vásárlások esetében is hasonló jogot biztosít számunkra a jogalkotó.)

Vizsgáljuk meg hogy milyen körülmények azok, amikor ilyen szerződésekről is beszélünk! Azt már az eddigi bejegyzéseink során is tapasztalhattuk, hogy a jog a különféle szerződéseket ismer. Amikor interneten keresztül kötünk szerződést, azt a jog úgy ismeri, mint "távközlő útáján kötött szerződés", amikor termékbemutatóról beszélünk, akkor azt úgy ismeri, mint "üzleten kívül kötött szerződés"

A későbbiekben az üzleten kívül kötött szerződéseket fogom részletesebben tárgyalni.

Szólj hozzá!

Címkék: termékbemutatók üzleten kívül kötött szerződés indoklás nélküli elállás

A kereskedő magatartásától függ, hogy jár a garancia?

2011.02.22. 09:59 Captain Crash

Amikor arról beszélünk, hogy egy vásárolt készülék meghibásodott, akkor jogilag az egy szerződésszegés a kötelezett részéről. A törvény több típusát is ismeri a szerződésszegéseknek, amiről mi most beszélünk az a hibás teljesítés. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a jogi nyelvezetbe, fontos megjegyezni, hogy a szerződésszegéseknek vannak következményei. Ezeket jogkövetkezményeknek hívják, melynek két fajtájáról beszélhetünk.

Szubjektív jogkövetkezmény: Ilyen jogkövetkezményeknél a felróhatóság vizsgálható, vagyis helye van annak, hogy a kötelezett (kereskedő) magatartását vizsgáljuk.

Objektív jogkövetkezmény: Ez a kereskedő magatartásától függetlenül bekövetkező jogkövetkezmény, a felróhatóság tehát nem vizsgálható.

Hibás teljesítés jogkövetkezményei
Hibás teljesítés esetén objektív jogkövetkezmények közé tartozik:

  • a (kellék- és jog) szavatosság,
  • a jótállás,
  • és a költségviselés a hiba okozóján.

Az úgynevezett szubjektív jogkövetkezmények közé soroljuk a

  • kártérítést,
  • és a kötbért

Látható tehát, hogy se szavatosságnál, se jótállásnál nincs jelentősége annak, hogy a kötelezett mennyire felelős azért, hogy a termék meghibásodott. De még akkor sincs helye a felróhatóságnak a vizsgálatára, amikor a hibás teljesítés során a helyreállítás, vagy a továbbítás költségeiről beszélünk.

Szólj hozzá!

Címkék: szavatosság kereskedő jótállás jogkövetkezmények felróhatóság

Mi a helyzet, ha a kereskedő másra mutogat? II. rész

2011.02.22. 09:47 Captain Crash

Ez előzőekben két gyakran előforduló gyakorlatot mutattam be röviden. A következőkben ezekről fogok kicsit bővebben beszélni.

A kereskedő és a szerviz kapcsolata
Jogilag az a fontos, hogy kitől vásároltuk a terméket, mivel vele állunk szerződéses jogviszonyban. Ez általában a kereskedő, így tőle minden körülmény között jogunk van kicserélést vagy kijavítást igényelni, feltéve, hogy hibás termékről beszélünk. A jótállási jegyen fel kell legyen tüntetve, hogy hol érvényesíthetjük ezen igényeinket, ami általában egybeesik a fogyasztó telephelyével.

A szerviz a kereskedő teljesítési segédjeként vesz részt a jogviszonyban ilyen esetben. Ez a jogi kifejezés arra utal, hogy a kereskedő tulajdonképpen "megbízza" a szervizt, hogy segítsen kijavítani a hibás terméket. Éppen ezért a kereskedő a szerviz tevékenységéért úgy felel, mintha azt ő végezte volna, ha a szervizben elhúzódik a javítás és ez jelentős kényelmetlenséget okoz a fogyasztó számára, akkor a kereskedő nem mondhatja, hogy nem az ő hibája, jogunkban áll ilyenkor is elállni, vagy az árleszállítást igényelni. Az már a kereskedő és a szerviz belügye, hogy a szerviz miatt kialakult helyzetért a kereskedő hogyan vesz elégtételt.

Kérhetünk-e kicserélést a szerviznél?
A szervizhez jogszabály szerint kijavításra vonatkozó igényünkkel fordulhatunk. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály alapértelmezetten nem biztosítja számunkra a kicserélésre vonatkozó igényünk érvényesíthetőségét a szerviznél, azonban manapság általános gyakorlat, hogy a kereskedők a kicserélésre vonatkozó jogunkat is a szervizhez telepítik. Mivel ez egyértelműen többletjog a fogyasztó számára, ezért ez jogilag is engedélyezett. Tehát minden esetben tanulmányozzuk át a jótállási jegyet, hogy kicserélési igényünkkel fordulhatunk-e a szervizhez, ha nem, akkor azt javaslom, hogy kérdezzük meg, vagy menjünk a kereskedőhöz!

A nagyker, a gyártó és a kereskedő kapcsolata fogyasztói szemszögből
A korábban az első részben említett értékesítési láncban a fogyasztó a végfelhasználó, számára a kereskedőnek kell helyt állnia. A fogyasztó számára eddig terjed az, amivel neki foglalkoznia kell. Azonban gyakran elhangzik, hogy valamely más szereplőre, azaz a nagykerre, vagy a gyártóra próbálja a kereskedő "kenni" a felelőséget. Éppen ezért jó, ha tudjuk, hogy a kereskedő számára az úgy nevezett előző kötelezett köteles helyt állni, ami lehet a nagykereskedő, vagy a gyártó is.

A jog lehetőséget biztosít a kereskedők számára, hogy az ilyen előző kötelezettekkel szemben érvényesítse a jogait, miután a fogyasztó felé helyt állt. Tehát az, hogy ő nem tudja az előző kötelezettel szemben érvényesíteni a jogait az nem jelenti, hogy neki nem kötelessége a fogyasztó felé helyt állni. Anélkül, hogy mélyebben belemennénk az előző kötelezettel való kapcsolatok részleteibe, fontos tudnunk, hogy ha egy kereskedő nem akarja teljesíteni az igényünket, akkor a háttérben a nagykerrel és a gyártóval való kapcsolata áll.

Ebből azt kell leginkább megjegyezzük, hogy a fogyasztó szemszögéből jogilag irreleváns, hogy a kereskedő mit tud és mit nem tud a nagykerrel, vagy a gyártóval szemben érvényesíteni.

Szólj hozzá!

Címkék: szavatosság garancia szerviz jótállás előző kötelezett

Mi a helyzet, ha a kereskedő másra mutogat? I. rész

2011.02.18. 13:18 Captain Crash

Általánosan elmondható, hogy legtöbbször olyan kereskedőkkel találjuk szembe magunkat, akik nem a saját maguk által előállított termékeket, szolgáltatásokat értékesítik, hanem valamely gyártó, vagy több gyártó termékeit. Az ő hasznuk az az árrés, amit a termék beszerzése és eladása között tudnak produkálni. Akárhogyan is, de ilyenkor egy úgynevezett értékesítési láncról beszélünk, amelynek a legvégén - végfelhasználóként - a fogyasztó helyezkedik el.

Anélkül, hogy mélyebben belemennénk a gazdasági vonzatába a dolgoknak, azt könnyű belátni, hogy minél kisebb egy cég forgalma, annál nagyobb a vállalkozás "kockázata" egy esetleges hibás termék esetében, ha például nem biztosította magát megfelelő szerződéssel.

Fogyasztóként természetesen nekünk nem kell átvállalni a vállalkozó ezen kockázatát, hiszen éppen ezért vállalkozott erre ő és nem mi. Egyébként is ezzel már akkor tisztában kellett lennie, amikor a vállalkozását elindította. Azonban mindennek ellenére is azt tapasztalom, hogy a kereskedők gyakran próbálják a felelősségüket áttelepíteni másra, hogy ne kelljen helyt állniuk. A következőkben ezzel a jelenséggel fogok foglalkozni, illetve azzal, hogy jogilag mit kell tudnunk.

Amikor a kereskedő a szervizre hivatkozik
Fontos tudnunk, hogy jogilag a kereskedő felelős a szerviz tevékenységéért is, úgy mintha azt ő végezte volna.

Amikor a kereskedő a nagykerre, vagy a gyártóra hivatkozik
A fogyasztó felé az a kereskedő köteles helyt állni, aki a terméket eladta neki, hiszen a fogyasztó a kereskedővel áll szerződéses jogviszonyban. És ezen jogviszony során irreleváns, hogy a kereskedő hogyan bokszolja le a nagykereskedéssel, vagy a gyártóval a dolgokat.

3 komment

Címkék: szavatosság kereskedő jótállás

Kötelező jótállást vállalni bizonyos javításokra 20 e Ft felett II. rész

2011.02.17. 10:32 Captain Crash

A jótállási igény bejelentését hasonlóan kell dokumentálni, mint egyéb jótállási igények ügyintézésénél.

Jegyzőkönyv a jótállási igényről
Az ilyen esetben érvényesíteni kívánt jótállási igényről a szerviz jegyzőkönyvet köteles kiállítani, melynek másolatát a fogyasztónak köteles átadni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a

  • a fogyasztó nevét, címét,
  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
  • az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,
  • a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
  • a hiba bejelentésének időpontját,
  • a hiba leírását,
  • a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, például kicserélést kérünk, de a már korábban említett aránytalanság miatt erre nincs lehetőség, akkor ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adnia a kötelezettnek.

Határidő megállapítása
A kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét köteles a szerviz megállapítani. A határidő megállapításakor figyelemmel kell lenni a dolog (autó) tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésre, valamint úgy kell megállapítani azt, hogy azzal a kötelezett ne okozzon jelentős kényeletlenséget a fogyasztó számára.

További szervizelések, amire kötelező jótállást vállalni
A személygékocsin végzett javításokon túl a jogszabály további esetekben is előírja a kötelező jótállást a 20 000 Ft-ot meghaladó javítások esetében, az ÁFA-t és az anyagdíjat is beleszámítva:

  • Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások.
  • Háztartási gépek és készülékek javítása.
  • Barkács- és kerti szerszámok javítása.
  • Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.
  • Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.
  • Gyógyászati segédeszközök javítása.
  • Telefon- és telefax-berendezések javítása.
  • Hangszerek javítása.
  • Órák javítása.

 

Szólj hozzá!

Címkék: javítás jótállás javító karbantató szolgálatasok szervizelés

Kötelező jótállást vállalni bizonyos javításokra 20 e Ft felett I. rész

2011.02.17. 10:29 Captain Crash

Mindenkivel előfordulhat, hogy a szeretett autója elromlik amikor már lejárt a garancia (jótállás) és már szavatossági időn is túl történik a meghibásodás. Gondolom sokan találták már magukat szembe azzal a helyzettel, hogy miután elvitte szervizbe és "megcsinálták", rövid időn belül ugyanaz a probléma ismételten jelentkezett. De a szerviz nem volt hajlandó elismerni a felelősségét.

Jó ha tudjuk, hogy olyan esetben, amikor a személygépkocsi javítási költsége (ÁFA-t és anyagköltséget is beleértve) meghaladja a 20 000 Ft-ot, akkor a szerviz köteles 6 hónap jótállást vállalni. Továbbá a szerviz ilyenkor köteles a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül -jótállási jegyet átadni. Tehát ha kijavítás után ismét előjönne a hiba, akkor jótállási igénnyel fordulhatunk a szervizhez, aki tehát nem mentesül egy könnyen a szakszerű kijavítás elvégzése alól.

Jótállási jegy tartalmi követelményei
A vonatkozó jogszabály tartalmi követelményeket is támaszt a jótállási jeggyel kapcsolatban. Előírja, hogy fel kell tüntetni rajta

  • a vállalkozó nevét és címét,
  • az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat
  • a szolgáltatás díját
  • a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét
  • a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

Továbbá vannak evidens követelményei a jótállási jegynek, ilyen például, hogy közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell legyen megfogalmazva. A szabálytalan kiállítása vagy az átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

Szólj hozzá!

Címkék: szerviz javító karbantartó szolgálatások kötezelő jótállás

Mikor lehet kicserélést igényelni? II. rész

2011.02.16. 10:10 Captain Crash

Az előbbi részben leírtak alapján is látszik, hogy a kicserélésnek nem feltétele a javíthatatlanság, ellenben ha egy termék javíthatatlan, akkor nem ragaszkodhatunk a kijavításhoz, ilyenkor kicserélésre van jogunk.

Az aránytalanság megállapításához nem csak a kötelezett költségeit kell figyelembe venni, hanem a hibátlan dolog értékét, a szerződésszegés súlyát, valamint a választott jog teljesítésével a fogyasztónak okozott kényelmetlenségeket.

Jegyzőkönyv az ügyintézésről
Van azonban még egy fontos dolog, mégpedig hogy minden jótállási és szavatossági ügyintézés során a kötelezett köteles jegyzőkönyvet kiállítani, melynek másolatát a fogyasztó számára át kell adja. Ennek a jegyzőkönyvnek többek között tartalmaznia kell a fogyasztó által választott jótállási igényt és azt is, hogy ha például azért nem teljesíthető az adott igény, mert az aránytalan többletköltséget eredményezne a kötelezett számára.

Fontos, hogy minden érvényesíteni kívánt igényünkről készüljön jegyzőkönyv egy későbbi jogvitában hasznos lehet! Olyan jegyzőkönyvet, amely nem a valóságot fedi, ne írjunk alá, ragaszkodjunk a valós tények feltűntetéséhez! Ha a kötelezett ilyen jegyzőkönyv kiállítására nem hajlandó, akkor ennek tényét a vásárlók könyvébe történő bejegyzéssel dokumentáljuk!

Kicserélésnek nem feltétele a javíthatatlanság
Röviden tehát kicserélést akkor is igényelhetünk, hogyha a termék egyébként javítható, figyelembe véve a korábban említett valamennyi, a kötelezett (többletköltség), illetve a jogosult (kényelmetlenség, hibátlan termék értéke, szerződésszegés súlya) oldalán felmerülő korlátot.

Szólj hozzá!

Címkék: szavatosság jótállás kicserélés aránytalan többletköltség

Mikor lehet kicserélést igényelni? I. rész

2011.02.15. 10:05 Captain Crash

A mindennapokban sokszor találjuk szembe magunkat egy-egy állítással, amelyet igazságérzetünk, vagy tapasztalatunk alapján magunkban megkérdőjelezünk. Az ember óhatatlanul is azzal szembesülhet, hogy a jogai ismeretének hiányában ki van szolgáltatva a kereskedő állításaival szemben. S talán éppen azért, mert nem vagyunk biztosak a jogainkban és a kereskedők magabiztosan állítanak valamit, előfordul, hogy elfogadjuk, amit mondanak.

A következőkben éppen ez ellen a kiszolgáltatottsággal szemben szeretném felvértezni fogyasztótársaim, úgy, hogy ismertetek néhány helytelenül alkalmazott kereskedői gyakorlatot, majd megpróbálom közérthetően bemutatni a fogyasztók jogait.

1. Kereskedői gyakorlat: Kicserélés csak, ha nem javítható
Általánosan elterjedt kereskedői gyakorlat, hogy meghibásodott termék esetében csak akkor engednek kicserélést kérni, hogyha a termék nem javítható. Ez a gyakorlat azonban jogsértő.

2. Fogyasztó jogai: Kijavítás és kicserélés egyaránt
Kicserélést és kijavítást egyaránt kérhető első körben. A fogyasztó joga annak megválasztása, hogy melyiket szeretné és főszabály szerint a bíróságok sem változtathatják ezt meg. Ebből következik, hogy tehát a kereskedők sem! Azonban annak, hogy mikor kérhető egyik, vagy másik jog vannak korlátai.

Nem választhajta az adott jogot a fogyasztó, ha az adott jognak a teljesítése lehetetlen. Például, ha nem javítható a termék, akkor nem ragaszkodhat a fogyasztó a kijavításhoz. Továbbá nem választható az adott jog, ha a választott jog teljesítésével a másik jog teljesítése aránytalan többletköltséget eredményezne a kötelezett számára.
Ez elsőre nyakatekert megfogalmazásnak tűnhet, de gondoljunk arra az esetre, amikor a kijavítással 5 perc és minimális költség mellett helyre lehet állítani a szerződésszerű állapotot. Ilyenkor egyértelmű, hogy a kicseréléssel aránytalan többletköltséget rónánk a kereskedőre. Tehát nem ragaszkodhatunk a kicseréléshez, kivéve, ha a kijavítás számunkra jelentős kényelmetlenséget okozna. 

Szólj hozzá!

Címkék: szavatosság jótállás kijavítás kicserélés aránytalan többletköltség

Mennyi ideig javíthatják a hibás terméket? II. rész

2011.02.14. 11:07 Captain Crash

Az előzőekben tárgyaltuk, hogy milyen jogszabályi kritériumok mentén lehet megítélni, hogy mennyi ideig javíthatja a hibás terméket a kötelezett. Láthattuk, hogy egy nehezen megfogható határidőről rendelkeznek a jogszabályok. Ez nem mindig volt így. Korábban konkrét időpontokat tartalmaztak a jogszabályok, s ezért a köztudatban is ennél konkrétabb határidők terjedtek el. Az EU-s jogharmonizáció keretében a jogalkotó ezeket a konrkét határidőket fellazította. A hatályos jogszabályok szerint tehát az alábbi kritériumoknak megfelelően kell megítélni, hogy mennyi ideje van a kötelezettnek (kereskedőnek) a kijavítás, illetve kicserélés elvégzésére.

Fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség
Ez a legkülsőbb korlátja annak a határidőnek, ami a kijavításra, illetve kicserélésre rendelkezésre áll a kereskedő számára. Ez elsőre nem tűnik időbeli határidőnek, de ha azt nézzük, hogy a fogyasztó türelmére és a felhsaználás körülményeire van bízva ennek a fogalomnak a megítélése, akkor beláthatjuk, hogy itt mégiscsak szerepe van az időnek. Ugyanis minél tovább kell várnia a fogyasztónak, annál nagyobb kényelmetlenséget okozhat, hogy a terméket nem tudja rendeltetészerűen használni. Gondoljunk egy babakocsi meghibásodására, vagy egy családi hűtőgép meghibásodására.

Kényelmetlenség enyhítése
A kereskedőnek lehetősége van arra, hogy a fogyasztó ezen kényelmetlenségeit enyhítse. Például úgy, hogy a kijavítás, ill. kicserélés idejére egy hasonló terméket biztosít a fogyasztó részére. Korábban ez is kötelező volt, amennyiben egy bizonyos időn túl nem tudta kijavítani, vagy kicserélni a kötelezett a hibás terméket. Azonban az EU-s jogharmonizáció következtében már nem kötelező cserekészüléket biztosítani a javítás idejére. De azt azért nem árt tudni, hogy ha a kötelezett nem próbálja enyhíteni a fogyasztó kényelmetlenségeit, akkor előbb-utóbb komolyabb jogkövetkezmények elé nézhet, például lehetősége nyílik a fogyasztónak elállni a szerződéstől.

Törekvés a legfeljebb 15 napon belüli javításra, kicserélésre
A jogszabály szóhasználatából egyértelmű, hogy a kötelezettnek legfeljebb 15 napja van arra, hogy kijavítsa, vagy kicserélje a terméket, legalábbis törekednie kell rá. A jogszabály megengedő a tekintetben, hogy ha a kötelezett törekszik, akkor a 15 napon túli javítás is lehetséges.

A fentiekből látszik, hogy egzakt határidő nincsen, de az is látszik, hogy nem javíthat a végetelenségig a kötelezett, illevte nem várhat a végtelenségig a fogyasztó arra, hogy kicseréljék neki a terméket egy ugyanolyanra.

Szólj hozzá!

Címkék: határidők jótállás kijavítás kicserélés

Mennyi ideig javíthatják a hibás terméket? I. rész

2011.02.11. 10:27 Captain Crash

Hosszadalmas javítás, illetve elhúzódó kicserélés során felmerül a kérdés, hogy a mennyi ideje van a kötelezettnek a kijavításra, illetve kicserélésre, azaz jogi nyelven a szerződésszerű állapot visszaállítására.

A helyes válaszhoz a jogszabályok együttes értelmezése adja a megoldást. Eszerint a kötelezettnek (kereskedőnek) törekednie kell arra, hogy a kijavítást, illetve kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, legfeljebb 15 napon belül elvégezze. (A jogszabály naptári napot említ, azaz a hétvége is beleszámít a 15 napba.)

Igény teljesíthetőségéről való nyilatkozás
Ha a fogyasztó igényéről (kijavítás, kicserélés) annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni a kötelezett, akkor 3 munkanapon belül írásban köteles nyiltakozni. A jogszabály ennyi időt ad a kereskedőnek a hiba eredetének kicserélés előtti vizsgálatára.

3 munkanapon belüli meghibásodás esetén
Vannak bizonyos termékek, amire jogszabály alapján kötelező jótállást vállalni. Erről (a kötelező jótállásról) majd még a későbbiekben részletesebben is fogok írni, de egyelőre elegendő annyit tudni, hogy bizonyos termékekre kötelező 1 év jótállást vállalni (pl. mosogatógépre, számítógépre és még sok elektronikai termékre, de ezt most nem részletezem.)
 Az olyan termékekre, amelyekre kötelező 1 év jótállást vállalni, a fenti határidőn felül további jogok illetik meg a fogyasztót. Ilyen az a jog is, hogy ha ilyen termék meghibásodik és a fogyasztó kicserélést kér 3 munkanapon belül, akkor a kötelezett azonnal köteles kicserélni azt, amennyiben a hiba a rendeltetésszerű működést akadályozza. Ilyenkor a kötelezettnek nincs joga a hiba eredetének kicserélés előtti vizsgálatára.

1 komment

Címkék: határidők jótállás kijavítás kicserélés

Felmondani vagy elállni?

2011.02.09. 10:28 Captain Crash

Gyakran előfordul, hogy annyi problémánk adódik egy szerződés kapcsán, hogy inkább már megszabadulnánk tőle. Ilyenkor a köznyelvben a "felmondom a szerződést" kifejezés használatos. Jogilag azonban nem mindegy, hogy egy szerződést felmondunk, vagy a szerződéstől elállunk. Mindkettő a szerződés megszűnéséhez vezet, de lényeges különbség van a kettő között.

Felmondás
Felmondással a jövőre nézve bontjuk fel a szerződést, a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Például internetszolgálatatóval kötött szerződés esetében ki kell fizetni az igénybevett szolgáltatás díját, illetve a már kifizetett, de még nem szolgáltatott internet díja visszajár a fogyasztónak.

Elállás
Elállásnál a szerződés visszamenő hatállyal szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Például a megvásárolt mobil esetében a mobil visszajár a kereskedőnek, a vételár pedig a fogyasztónak.

Az elálláshoz igen szigorú jogkövetkezmények fűződnek, például a szerződéskötéstől, illetve a teljesítéstől számított kamat illeti meg azt a felet aki kifizette a terméket, éppen ezért a jogszerű gyakorlása is különböző jogszabályi feltételek, vagy erre irányuló megállapodás alapján történhet.

Fontos megemlíteni, hogy egy szerződés több féleképpen is megszűnhet, melynek csak egyes eseteit volt hivatott e bejegyzés tárgyalni, a teljesség igénye nélkül. Mielőtt azonban felmondanánk egy szerződést, vagy elállnánk tőle mindenképp tájékozódjunk annak jogi következményeiről, illetve előfeltételeiről!

Szólj hozzá!

Címkék: felmondás elállás szerződés megszűnése

8 munkanapon belüli elállás személyes átvétel esetén

2011.02.09. 09:04 Captain Crash

Interneten keresztül történő vásárlás során a felek között szerződés jön létre, melynek kapcsán a hatályos jogszabályok a fogyasztó számára 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállási lehetőséget biztosítanak.

A jogszabály alapján a szerződéskötés módja a lényeges, vagyis az, hogy az interneten keresztül történt. Az átvétel módja (utánvétel, személyes átvétel) tehát nem befolyásolja a fogyasztó fenn említett jogát.

Fontos tudni, hogy az elállási jog gyakorlása kapcsán a visszajuttatással kapcsolatos költségeken felül más költség a fogyasztót nem terheli. Azt sem árt tudni, hogy nem gyakorolható a fenn említett jog például hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta.

Szólj hozzá!

Címkék: internetes vásárlás elállás személyes átvétel

Valóban elvész a garancia?

2011.02.08. 11:00 Captain Crash

 A törvény a jótállás (garancia) ideje alatt minden hiba tekintetében azt vélelmezi, hogy a hiba már a teljesítéskor jelen volt. Tehát már akkor jelen volt, amikor a terméket a kereskedő átadta.
 Vagyis a kereskedőnek kell tudnia bizonyítania ennek ellenkezőjét ahhoz, hogy mentesüljön a jótállási felelősség alól. Neki kell tudnia megdönteni a törvényi vélelmet.

 Az továbbá, hogy az adott hiba tekintetében bizonyította, hogy az a teljesítés után keletkezett, nem jelenti azt, hogy minden más hiba tekintetében is mentesülne a jótállási kötelezettsége alól.

 Olyan tehát, hogy a garancia elvész, bár a garancia ideje még nem járt le, olyan jogilag nincsen.

Szólj hozzá!

Címkék: garancia fogyasztóvédelem jótállás

süti beállítások módosítása