Nem vonatkozik a jogszabály az építési szerződésekre, az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, a biztosítási, valamint az értékpapírra vonatkozó szerződésekre. Valamint nem vonatkozik a vállalkozó vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére sem.
Kötelező az indoklás nélküli jogról tájékoztatás
A vállalkozó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 8 munkanapon belüli indoklás nélküli jogáról. A jogszabály annyira komolyan veszi ezen tájékoztatást, hogy amennyiben ez elmarad, az egész szerződés semmis. Vagyis olyan állapotot kell teremteni, mintha meg sem kötötték volna.
Mikortól gyakorolhatjuk az elállási jogunk?
A jogszabály csak külső korlátot állít, azaz csak azt mondja meg, hogy meddig, azt nem hogy mikortól. Így gyakorlatilag a szerződés megkötésétől kezdve:
- termék esetében az átvétel napjától számított 8 munkanap elteltéig
- szolgáltatás esetében a szerződéskötés napjától számított 8 munkanap elteltéig
Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi. Illetve elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Használati díjat sem számolhat fel a vállalkozó. Ellenben a fogyasztónak felróható értékcsökkenéséért természetesen helyt kell állnia.
Jogszabály szerint ha a fogyasztó ezen elállási jogával él, akkor a vállalkozó nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha elállunk a szerződéstől, akkor a kereskedőtől nem követelhetünk a neki kifizetett vételár után kamatot.
A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor nem gyakorolhatjuk ezen elállási jogunkat, valamint hogy mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak az ilyen szerződésekkel kapcsolatosan.
