A mindennapokban sokszor találjuk szembe magunkat egy-egy állítással, amelyet igazságérzetünk, vagy tapasztalatunk alapján magunkban megkérdőjelezünk. Az ember óhatatlanul is azzal szembesülhet, hogy a jogai ismeretének hiányában ki van szolgáltatva a kereskedő állításaival szemben. S talán éppen azért, mert nem vagyunk biztosak a jogainkban és a kereskedők magabiztosan állítanak valamit, előfordul, hogy elfogadjuk, amit mondanak.
A következőkben éppen ez ellen a kiszolgáltatottsággal szemben szeretném felvértezni fogyasztótársaim, úgy, hogy ismertetek néhány helytelenül alkalmazott kereskedői gyakorlatot, majd megpróbálom közérthetően bemutatni a fogyasztók jogait.
1. Kereskedői gyakorlat: Kicserélés csak, ha nem javítható
Általánosan elterjedt kereskedői gyakorlat, hogy meghibásodott termék esetében csak akkor engednek kicserélést kérni, hogyha a termék nem javítható. Ez a gyakorlat azonban jogsértő.
2. Fogyasztó jogai: Kijavítás és kicserélés egyaránt
Kicserélést és kijavítást egyaránt kérhető első körben. A fogyasztó joga annak megválasztása, hogy melyiket szeretné és főszabály szerint a bíróságok sem változtathatják ezt meg. Ebből következik, hogy tehát a kereskedők sem! Azonban annak, hogy mikor kérhető egyik, vagy másik jog vannak korlátai.
Nem választhajta az adott jogot a fogyasztó, ha az adott jognak a teljesítése lehetetlen. Például, ha nem javítható a termék, akkor nem ragaszkodhat a fogyasztó a kijavításhoz. Továbbá nem választható az adott jog, ha a választott jog teljesítésével a másik jog teljesítése aránytalan többletköltséget eredményezne a kötelezett számára.
Ez elsőre nyakatekert megfogalmazásnak tűnhet, de gondoljunk arra az esetre, amikor a kijavítással 5 perc és minimális költség mellett helyre lehet állítani a szerződésszerű állapotot. Ilyenkor egyértelmű, hogy a kicseréléssel aránytalan többletköltséget rónánk a kereskedőre. Tehát nem ragaszkodhatunk a kicseréléshez, kivéve, ha a kijavítás számunkra jelentős kényelmetlenséget okozna.
